Mi is jelenthetne nagyobb természeti vonzerőt, mint Székelyföld legnagyobb arborétuma, a Csíky-kert. Köztudott a fák, az erdők, emberre gyakorló hatása, miszerint egészségnevelő és regeneráló hatása egyedi. Földrajzi fekvésének és növényvilágának köszönhetően a kert akárcsak a múltban, a jelenben is gyógyterápiára, légúti megbetegedések gyógyítására bizonyítottan alkalmas.

Olykor a látvány, olykor a képzelet, de mindig természetjárásra buzdít minket a több fafajtával körülövezett környezet igazi fenyőillattal és szépen éneklő lakóival - madaraival.

A Csíky-kertből, a Szent Benedek Tanulmányi Központtól gyalog megközelíthető látványosságok:

1. Szent Anna kápolnák (2 órás gyalogtúra a Csíky-kertből)

A Csobot-hegyen 1087 m magasságban testvéri közelségben építették fel a magyar és az örmény kápolnákat. A kápolna homlokzatán felirat örökíti meg a kápolna építésének idejét és jelentőségét: "Építette hálából Gyergyószentmiklós község életben maradt 700 főt számláló lakossága az 1633, 1646, 1677-es nagy pestisjárványok után, az úrnak 1678. esztendejében örök emlékül."

A kápolna építészeti jelentősége, hogy az Európában előforduló 11 karéjos kápolnából 3 Erdélyben található, ebből egyik a Szent Anna-kápolna. A másik kettő a perkői és a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna.

A kápolnák búcsúnapja, nevüknek megfelelően, július 26, amikor a gyergyóiak felzarándokolnak a kápolnához.

E kápolnák hegyétől kisebb kilátás nyílik a Gyergyói- medencére.

2. Pricske (5 órás gyalogtúra a Csíky-kertből)

Bármely irányból szemléljük, a medencét nem tekinthetünk végig rajta úgy, hogy bele ne akadjon szemünk ebbe a kopár hegycsúcsba. Az 1545 m magas "őrhegy" a gyergyói medence legmagasabb csúcsa, több oldalról is megközelíthető turistaösvényeken, illetve szekérúton is.

A fiatalok körében is közkedvelt túrázó útvonal, bár az időjárás csak május és szeptember között hagy zöld-utat e helynek. Ha kitavaszodik, a természet legtökéletesebb egészében mutatja e tájat, kilátás nyílik innen az egész Gyergyói-, illetve tiszta időben a Csíki- medencére, Csalhóra, Kelemen- illetve a Fogarasi-havasokra is. Oldalait gazdag legelők borítják, a pásztorok nyájaikkal egész nyárra kiköltöznek, itt sajtot, ordát, túrót készítenek, és örömmel meg is kínálják a Pricske-i túrázókat.

Pricske egy zarándokhely is a gyergyóiaknak, a természet érintetlen varázsával különös hatást gyakorol az itt élőkre. Tetején egy kereszt található, jelezve ezzel azt, hogy egyfajta megtisztulás, ha ide ellátogatunk.

3. Both vára vagy Hiripné vára (1-2 órás gyalogtúra akár a Csíky-kertből)

Gyergyószentmiklósnak a Gyilkos-tó felé tartó kijáratánál, a Békény- és a Vár-pataka között, meredek sziklaszirt tetején áll a Jézus Szent Szíve kápolna. A környék lakói Both várának vagy Hiripné várának nevezik. A várat az 1500-as években építették védelmi célból az idegen támadásokkal szemben. A kápolna kis mérete összhangban lehetett a lakosság számával. Az akkori Gyergyószentmiklós épületei is a vár alatti területen épültek. A várból jól át lehetett tekinteni a környéket, s mivel a Békény- és a Vár-patak völgyének kijárata fölött emelkedik, védhetők voltak az e patakok völgyeiben kialakított egykori szántóföldek is.

A Both vára legendája

Valamikor, réges-régen, ebben a várban lakott Hiripné, két fiával. Dali szép ifjú volt mind a kettő, de amilyen szépek voltak arcban, olyan csúf volt a lelkük. Egész nap az erdőben csatangoltak, az utasokra leskelődtek, rajtuk ütöttek, kifosztották, s valahányszor rabolt kincsekkel hazatértek az anyjuk ott várta a vár kapujában s megkoszorúzta őket. Egy szó, mint száz, az asszony sem volt különb fiainál. De nem csak aranyat és ezüstöt raboltak a Hirip-fiúk, raboltak ők leányokat is. Ha megtudták, hogy valahol egy szép leány elmátkásodott, éjnek idején elrabolták, s bizony sok-sok leány hervadt el a Hiripné várában.

• Hallod-e, te rabló Hirip Domokos? Add vissza a mátkámat!
• Hallod-e, te rabló Hirip Ábrahám? Add vissza a mátkámat!

A menyasszonyok vőlegényei kihívták őket viadalra. Nem féltek ők senkitől, és rendszerint diadallal tértek vissza.

Hanem egyszer mégiscsak emberükre találtak. Két dalia jelent meg a vár alatt. Testvérek voltak: a Mikó fiúk, s testvérek voltak a menyasszonyok is: Lázár leány mind a kettő. A Hirip fiúk is kaptak, hogy kimenjenek, de mind a kettőnek megbotlott a lova.

- Jaj, lelkem fiaim, jertek vissza! - kiáltott Hiripné-, megbotlott a lovatok, bizony mondom, rosszat jelent az!

De ők nem hallgattak rá, dühvel sarkantyúzták meg lovaikat, s ott álltak egy szempillantás alatt a két vőlegény előtt. Zengett-zúgott az erdő a nagy viadalban, s aztán egyszer csak lefordult a lóról Ábrahám is, Domokos is. Hördülésük felhallott a várba, s Hiripné kezében abban a percben elhervadt mind a két koszorú. Amikor a Mikó fiúk felvágtattak a várba, ott feküdt Hiripné a vár kapujában, meghalva.

A két fiú nevéről nevezték el a dombot - Ábrahámról a vártól jobbra és Domokosról a vártól balra levőt. Ott ölték meg őket.